A következőkben olvashattok 10 érdekes tippet arról, hogyan könnyíthetitek meg mind a beteg számára, mid a saját számotokra az ellátást.
I. Félelem és bizalom
Ha valakit baleset ér, vagy (akár szubjektíve) súlyosan megbetegszik, kiszolgáltatottnak érzi magát, fél. Figyeljük csak meg: mikor fél az ember? Amikor nem tudja irányítani, hogy mik történnek vele. Mindig, amikor félünk, van valamilyen bekövetkez(end)ő, amit nem tudunk befolyásolni. Így van ez akkor is, ha oroszlán üldöz minket –hiszen úgyse tudunk elfutni előle–, és akkor is, ha látjuk, hogy spriccel a vér belőlünk és egyre rosszabbul leszünk – hiszen úgy gondoljuk, ez a progresszió (rosszabbodás) állandó lesz és halálhoz vezet (ez azonban csak ösztönös érzés, sokszor nem reális, mivel az evolúció során még nem „tanulták meg” a génjeink, hogy elsősegélynyújtással itt is lehet életet menteni).
Van azonban kivétel: Ha más tényezők irányítják a velünk történteket, de mi megbízunk abban, hogy ezek a tényezők pozitív hatással vannak ránk, akkor nem félünk. Például egy gyereket irányítják a szülei, de (jó esetben) mégsem félnek a gyermekek a szülőktől (feltéve, ha megbíznak bennük). Ha beülünk egy taxiba, akkor a taxis vezeti az autót, de mégsem félünk tőle. Mennyit jelent a bizalom? Ha rendőrt látunk az utcán, fegyverrel a kezében, nem félünk (már akinek nincs rá oka...), mert tudjuk, hogy nem ellenünk fogja használni, és megbízhatunk benne. Ha azonban egy símaszkos férfit látunk fegyverrel, félünk, mert tudjuk, akár minket is lelőhet. Ezekből következik az 1. törvény, amit minden ellátónak be kéne tartania:
1. Tipp: Adjunk okot a betegnek arra, hogy megbízhassanak bennünk! Mivel mi irányítjuk a sorsukat, ezért csak akkor nem félnek, ha megbízhatnak bennünk. Legyünk kiszámíthatóak! Tudassuk a beteggel (csak hogyha igényt tart rá), hogy milyen most az állapota! Ha fájdalmas művelet következik (akár csak vércukormérés, vénabiztosítás, de mozgatás, stb. is), szóljunk neki előre, úgy hogy reális legyen az előrejelzésünk.
Példaképpen mondanék egy „esetet”, amit pár hete láttam: gyermek SZTK, vérvétel előtt sorakoznak a gyerekek. Mindenkinek máshogy próbálkoznak a szülei enyhíteni a gyermekük bekövetkezendő „óóóriási” fájdalmát. Két külön családra lettem figyelmes: Az egyik („A”) családban a szülők a következőket mondták a gyermeküknek: „Meg fog szúrni a doktornéni és egy kicsit fájni fog, de gyorsan el fog múlni és tudom hogy ügyes és bátor leszel!”. A másik („B”) családban a nagymama ezt mondta az unokájának: „A doktornéni csak meg fog vizsgálni, nem fog fájni, csak megnéz!”.
Mit gondoltok, melyik gyerek hogyan jött ki a szobából?
Igeeeen, az „A” gyerek büszkén szorította a vattát a karjára, mosolygott és a szülei a fejét simogatták, hogymilyen bátor volt – míg a „B” gyerek ordítása átszűrődött a falon, és vöröslő fejjel, toporzékolva jött ki, nagymamája nem tudott vele mit csinálni. Ennyit jelent hát a megbízhatóság, és hogy mily' gyorsan el lehet veszteni!
II. A figyelem és elterelése
Alaptörvény, hogy egyszerre csak egy dologra tudunk koncentrálni. Ha sminkelünk az autóban, nekimegyünk az oszlopnak (és mit sem ér a smink...). Azonban ha fájdalmat érzünk, rögtön arra figyelünk!
2. tipp: Elterelhetjük a (leginkább gyermek) beteg figyelmét, de csakis akkor, ha nem a fájdalmat szeretnénk, hogy ne vegye észre. Ez ugyanis ellentmondana az 1. tippel, és még nem is működne! Viszont működik például irreális „hiszti” esetén. Imádom, amikor a nagyon könnyű gyermek sérült (akinek igazából nincs is fájdalma, csak a helyzet miatt fél -- ld. kontroll és bizalom) visítása abbamarad, amikor lufit fújok a gumikesztyűmből és elkezdek hülyéskedni vele, majd odaadom neki. Ezalatt a társam pedig ellátja a „harci sérülést”. Dr. Kerényi főorvos úrnak saját módszere van a figyelemelterelésre: például hasfájós (acut has) kisiskolásoktól matekfeladatot kérdez, mire a gyerek ellazítja a hasát, és mire kiszámolta az eredményt (pl 6x8+14), a has vizsgálata már meg is történt! Jó kis módszer, ajánlom!
III. Az átkeretezés
Átkeretezésről beszélünk, ha egy adott dolgot gondolatban más körülmények közé helyezünk. De ez nagyon elvontnak hangzik, lássuk a gyakorlatban:
3. tipp: Gyermek sérülteknél hasznosak lehetnek az ilyesféle mondatok: „Na, látod, milyen nagy kaland volt! Képzeld, egy hét múlva mennyi izgalmasat megélhetsz az osztály/ovistársaidnak!”. Nagyszerű érzés volt, amikor egy síró, vállsérült kislányt élete első röntgene előtt meg tudtam nevettetni így: „Ki a kedvenc sztárod? Még róla sem csinálnak ilyen képet! Odamész, és olyan ép készül rólad, amilyen még egy hercegnőről sem!”.
IV. Az akut stressz-reakció
Ez már kissé komolyabb téma: az akut stressz-reakció vagy akut stressz-szindróma akkor jelentkezik, amikor
4. tipp: Akut stressz-reakció esetén adjunk a „betegnek” forró teát, mondván,
ez nyugtató tea. Egyrészt érvényesül a placebo-hatás, másrészt a meleg nyugtató hatása, harmadrészt a beteg lelassul, mert a forró teát nem lehet gyorsan meginni. – ezt a módszert kérdésemre Farkas Aranka, pszichológus osztotta meg velem.
V. Agresszív és ellenálló beteg
Az agresszív betegek kezelése legtöbbször gyógyszeres, amiről a gyógyszerelésre jogosultak úgyis meg lettek tanítva, ezért erről bővebben nem írnék.
5. tipp: Agresszív betegek esetén mindig hangsúlyozzuk, hogy segíteni jöttünk, és ehhez az ő segítségük is kell.
6. tipp: Egy ellátó mindig legyen az agresszív beteg háta mögött, így ki tudjuk védeni az esetleges támadását.
7. tipp: Hasznos lehet, ha bizonyításvágyat keltünk az ellenálló betegben: „Fogadjunk, hogy nem tud egyedül ráfeküdni a hordágyra!” És lám-lám, rá is pattant!
VI. Pánikroham kezelése
Pánikroham esetén a beteg irracionális, (látszólag) megmagyarázhatatlan okok miatt bepánikol, gyorsan veszi a levegőt (hyperventiláció), remeg, zsibbad, halálfélelme van, de akár mellkasi fájdalom, sőt gyakorlatilag bármi jelentkezhet.
8. tipp: Tartsunk zacskót a pánikrohamoló beteg szája elé, lélegezzen ebbe, és tudassuk vele, hogy ez egy nagyon hasznos módszer – így is igaz.
9. tipp: Értessük meg a pánikrohamoló beteggel, hogy amit érez, az csak képzelet, nem valós!
10. tipp: Pánikrohamóló beteg arra koncentráljon, ami most történik vele, ne arra, hogy mi fog történni!
Remélem, hasznosak voltak a tippek, ha bármi kérdésetek van, írjatok a facebook-oldalra: www.facebook.com/igymentseletet , vagy az elsosegely@citromail.hu címre!